Alan Turing

1954. június 8-án találták holtan az akkor 42 éves Alan Turing matematikust, a modern számítógéptudomány egyik atyját.

Ha nem tudod ki volt ő, szégyelld magad, és kattints ide.

Kemény

1923. május 31-én született Kemény János matematikus, számítástechnikus, aki 1940-ben, a németek elől emigrált az Egyesült Államokba. A Manhattan-terv keretében együtt dolgozott Neumann Jánossal is. 1964-ben tette le az asztalra - Thomas Kurtz-zal közösen - a BASIC programozási nyelv alapjait.

Unreal

Mintha csak ma lett volna: 1998. május 22-én dobta piacra az Epic Games a nyugodtan mérföldkőnek titulálható Unreal akciójátékot az Egyesült Államokban. Már nem is emlékszem milyen videókártyán toltam, vagy még a Voodoo-n, vagy már a S3 Savage-en.

Ether Net

1973. május 22-én jegyezte le első feljegyzését egy írógépen Robert Metcalfe, a kaliforniai Xerox Palo Alto Research Center kutatója az "Ethernet"-ről, melyet kézzel írt diagrammok, feljegyzések öleltek körül - az egyik diagramon a mai internet ősét skiccelte le.

A jelenleg igen széleskörűen használt vezetékes kapcsolódási felület kifejlesztésében részt vett Metcalfe körülbelül hat évvel később, 1979-ben megalapította a 3Com-ot, melytől 1990-ben vált meg. Ezt követően az IDG-nek dolgozott újságíróként.

Texas Instruments - Cyrix 486

1992. május 14-én, 15 évvel ezelőtt jelentette be a Texas Instrumens saját 486-os processzorát, melyet az Intel 486-osai ellen küldött harcba. A 486SLC és 486DLC processzorokat a Cyrix Corp. tervezte, azonban nem igazán értek el átütő sikert a piacon.

Bár tűkompatibilisak voltak az Intel 386-os processzoraival - ezért a kifutó 386-os alaplapokba építve olcsó megoldást nyújtottak -, lassabbak voltak még a másik nagy rivális, az AMD chipjeinél is, aki ezzel nagy gyártókat, mint az Acer és a Compaq is meg tudott győzni.

VisiCalc

1979. május 11-én (28 éve!) mutatta be elsőként a nagyközönségnek VisiCalc nevű "számológép" szoftverét Daniel Bricklin és Robert Frankston, melyet az Apple II "üzleti személyi számítógép" számára fejlesztettek. A VisiCalc volt az első olyan táblázatok kezelésére is alkalmas számoló alkalmazás, mely automatikusan újraszámolta a táblázatok végösszegeit.

A szoftver olyan sikeres volt, hogy az első évben több mint 100 ezer példányt adtak el belőle.

NAD

Ma van a "Nemzeti Abakusz Nap" Japánban, bár ők inkább szorobánt használnak manapság. Ami ugyanaz, csak kevesebb golyóval.

Nem tudod mi az az abakusz? Itt választ kaphatsz.

Millionaire, a szorzógép

Több mint egy évszázada, 1895. május 7-én nyújtotta be szabadalmi kérvényét Otto Steiger, melyben a "Millionaire" számológépét védette le. A következő negyven évben a svájci Hans Egli nem kevesebb mint 4700 darab gépet épített Steiger tervei alapján. A Millionaire szorzógép közel 60 kg-ot nyomott.

A készülék közvetlen szorzásra volt képes, azaz a korábbi mechanikus szerkezetekkel ellentétben az adott számot a kar egyetlen elfordításával szorozhattuk fel az egytől kilencig terjedő szorzóval.

A Deep Blue legyőzte Kaszparovot

Tíz évvel ezelőtt, 1997. május 3-án az IBM sakkszámítógépe, a Deep Blue legyőzte a világ akkori legjobb sakkozóját, Gari Kaszparovot. Kaszparov az első játszmában megverte a gépet, azt követően azonban fordult a kocka. Amikor a Deep Blue a hatodik, illetve az utolsó játszmában is győzedelmeskedett, Kaszparov azzal vádolta az IBM-et, hogy kifejezetten arra "tanította" be gépét, hogy őt legyőzze.

Az 1,1 millió dolláros versenyt a Deep Blue nyerte: a megfigyelőket meglepte, hogy a számítógép milyen gyorsan válaszolt egy-egy lépésre, bár számítottak arra, hogy a számítógép legyőzi ellenfelét olyan lépésekkel, melyekre ellenfele egyáltalán nem számított.

24 éves kétgombos egér

1983. május 2-án, azaz pontosan 24 évvel ezelőtt mutatta be a Microsoft a kétgombos Microsoft Mouse egeret, melyet a legújabb Word szövegszerkesztő-változat mellé ajánlottak.

A vállalat körülbelül 100 ezer ilyen egeret gyártatott le, melyeket az IBM és IBM-kompatibilis személyi számítógépek mellé ajánlottak - azonban csupán 5 ezer darab talált belőlük gazdára 1985-ig, amikor a redmondiak piacra dobták a bármilyen felületen csendesebben működő, továbbfejlesztett változatot.

35 éve született meg a mikroprofesszor

Ez is egyfajta ősrobbanás, bizonyos szempontból a mai világ kezdete...

"A történet 1969-ben kezdődik, amikor a japán Nippon Calculating Machine Corporation leszerződött az Intellel, hogy Busicom kalkulátoraihoz tervezzen és gyártson le chipkészleteket. A specfikációk alapján 16 különböző chipet kellett volna tervezni és gyártani, amit rendkívül erőforrásigényesnek találtak az Intelnél. "Szent szar, nincs annyi emberünk" -- idézte fel a magyar származású Leslie Vadasz egy interjú során, aki a DRAM megszületése felett is bábáskodott, melynek révén az Intel első évtizedeit memóriagyártóként élte.

A költségnyomás miatt az Intel két mérnöke, Ted Hoff és Stan Mazor ekkor egy olyan koncepcióval hozakodott elő, amely 16 helyett mindössze 4 chipet igényelt, mivel a számítási feladatokat egy lapkára integrálta -- a 4004-es jelölésűre. Az akkori miniszámítógépekben található processzorok valójában több diszkrét chipből, vagyis chipkészletből álltak. A munkálatok késésben voltak, a japánok pedig őrjöngtek, mivel nehéz pénzügyi helyzetben voltak, és szorongatta őket a konkurencia."

Folytatás itt, ki ne hagyd!

iPod

Az Apple főmérnöke, Jon Rubinstein, és csapata kevesebb mint egy év alatt alkotta meg a pontosan 5 évvel ezelőtt, 2001. október 23-án bejelentett első iPod hordozható zenelejátszót, mely 5 gigabájtnyi merevlemezes háttértárolóján akár 1000 zeneszámot is el tudott tárolni. Az Apple a PortalPlayerrel kötött szövetséget, illetve a Pixo-ra bízta a szoftver felületének kifejlesztését, melyet közvetlenül Steve Jobs felügyelt.

Az iPod azóta 4 generációváltással korábban elképzelhetetlen karriert futott be, és kétségkívül napjaink egyik legmeghatározóbb audiolejátszójává vált. Sikere elsősorban a hozzá kapcsolt iTunes zeneboltnak köszönhető.

Nintendo Entertainment System

Huszonegy évvel ezelőtt október 18-án debütált az Egyesült Államokban a Nintendo Entertainment System videokonzol. A gép hatalmas lökést adott a játékipar fejlődésének, és hozzájárult konzolpiac növekedéséhez. Olyan klasszikusokat termelt ki, mint a Super Mario Bros, mely máig a világ egyik legkedveltebb játéka, és amely döntő szerepet játszott abban, hogy több mint 60 millió NES találjon gazdára világszerte.

A piacok prioritása, sorrendje (Japán, Amerika, Európa) már erre az időre visszadatálható: a NES 1983-ban jelent meg Japánban, Famicom néven. Európába csak 1986-ban érkezett meg. A fejlesztők számára akkor 8-bites processzor, 2 kbyte memória és cartridge állt rendelkezésre, amivel 48 szín megjelenítésére volt képes a rendszer.

Google

8 éves a Google  

Intel DX2

Az Intel 14 évvel ezelőtt, 1992. szeptember 14-én mutatta be a 486 DX2 processzorokat. A 486 DX2, azaz OverDrive processzorok a buszfrekvencia belső megduplázásával növelték a számítási teljesítményt, a 20 MHz-es 486 SX vagy DX rendszerekhez a 40 MHz-es példányt, a 25 MHz-esekhez értelemszerűen az 50 MHz-est, míg a 33 MHz-esekhez a 486 DX2-66 processzorokat lehetett társítani.

A 486 DX2 processzorok 1,1 millió tranzisztorból álltak és 800 nanométeres technológiával készültek, szemben egy mai Core 2 Duo processzor közel 300 millió tranzisztorával és 65 nanométeres csíkszélességű gyártási eljárásával.

Flash

Tíz évvel ezelőtt ma közölte a japán Hitachi, hogy októbertől kezdi meg 64 megabites, azaz 8 megabájtos flash memóriachipjeinek szállítását, melyek 300 dollár körüli áron lesznek hozzáférhetők. Addig a 16 és 32 megabites chipek jelentették a mainstreamet.

Ezekkel az új chipekkel akár 80 megabájtos kártyákat is képesek voltak előállítani. Ma, 10 évvel később, 8 gigabites (1 gigabájtos) chipek is vannak forgalomban, közeleg a 16 gigabitesek bevezetése, és a Samsung már közölte, hogy a 32 gigabites memóriachipjeinek szállításait valamikor 2008-ban kezdi meg.

50 éves a merevlemez

Éppen fél évszázada, azaz 1956. szeptember 13-án mutatták be az IBM kutatói minden merevlemez ősét, a RAMAC-ot. A közel 1 tonnás szörnyeteg mai szemmel nézve nevetséges 5 megabájtnyi adatot volt képes eltárolni a 15 darab, hatalmas 24 hüvelykes tányérján, melyek között egy függőleges tengelyen mozgatták az író-olvasófejet.

Az azóta eltelt 50 év főbb mérföldköveiről a felügyeleti szervünkön olvasható írás számol be, érdekes olvasmány.

HP SureStore CD-Writer 4020i

Tizenegy évvel ezelőtt, 1995. szeptember 11-én jelentette be a Hewlett-Packard, hogy egy hónapon belül szállítja CD-íróját, a SCSI-2 felületű, otthoni felhasználásra szánt HP SureStore CD-Writer 4020i modellt. A később igen népszerűvé -- és végül az egyik legrosszabb vétellé vált -- belső, 5 és egynegyedes méretű író nem kevesebb mint 1250 dolláros áron került piacra.

A CD-íróhoz, melyet ekkor még csupán Windows 3.11 alatt lehetett használni, két darab üres HP SureStore CD-R lemezt, a használatához szükséges SCSI-2 illesztőkártyát, kábeleket és egy Easy-CD, Alchemy Personal és Magic Lantern szoftvereket tartalmazó CD-t mellékeltek. A HP írója viszonylag népszerű modell volt, azonban a készülékek többsége tervezési, gyártási hibából adódóan jellemzően két-három év után bedöglött. A HP és az írót gyártó Philips ellen pert is indítottak a csalódott vásárlók.

Intel 845 lapkakészletes MSI alaplapok

Az MSI az Intel bejelentésével egyidőben, 2001. szeptember 10-én mutatta be két Intel 845 lapkakészletre épülő alaplapját, a 845 Pro, illetve a 845 Pro2-R alaplapokat. Az Intel öt évvel ezelőtt bemutatott, szintén aznap útjára indult 845-ös (Brookdale) chipkészlete volt az első olyan készlet, mely SDRAM használatát tette lehetővé a Pentium 4 processzoros alaplapokon. Korábban csak a ritka és drága RDRAM-ot lehetett ezekhez a processzorokhoz párosítani.

MSI 845 Pro alaplap

Az MSI 845 Pro alaplap három DIMM memóriafoglalattal rendelkezett, amelyekbe legfeljebb 3 gigabájtnyi PC133 SDRAM-ot telepíthettünk. Ez az alaplap Socket 423 foglalatú processzorokat fogadhatott, míg a 845 Pro2-R alaplapba már Socket 478-as Pentium 4 processzorok kerülhettek.

PlayStation Európában és Amerikában

Tizenegy évvel ezelőtt ugyanezen a napon - 1995. szeptember 8. is péntekre esett - számoltak be az újságok a Sony játékkonzoljának európai és észak-amerikai debütálásáról. A szombati, szeptember 9-i stratra többszázezer konzolt szállított a két kontinesre a gyártó, mely az 1994 decemberi megjelenéstől eltelt 10 hónap alatt több mint 1 milliót adott el a játékgépből Japánban.

A PlayStation igen sikeres rajtot vett az öreg kontinensen, azaz errefelé is: Nagy-Britanniában hat hét alatt 50 ezer példányt, míg az ünnepi szezon alatt egész Európában 350 ezer darabot adtak el belőle. A konzol ára a csillagokat verdeste, 299 angol fontot kértek el érte.

Amerikában kevesebbet, "csak" 299 dollárt kellett fizetni a játékkonzolért, itt a hétvége két napja alatt, szeptember 12-re 100 ezer darabtól szabadították meg a játékosok a Sony-t. A Namco Tekken játéka szeptember 9-én szintén rekordot döntött, ez lett az első videojáték, melyből több mint 1 millió darabot adtak el.

80 MHz

Tizenkét éve a mai napon derült ki, hogy az Advanced Micro Devices (AMD) szállítja 80 megahertzes Am486DX2 processzorait, amelyek akár 20 százalékkal is gyorsabbak lehetnek 66 megahertzes elődeinkél, és 70 százalékkal sebesebbek az első generációs 486-os prociknál. A chip 0,5 mikronos, azaz 500 nanométeres eljárással készült, szemben a jelenleg kapható AMD-s cuccok 90 nanométerével (1/30 geometria). Az Am486DX2 kemény 8 kilobájt L1 gyorsítótárat tartalmaz, másodszintűre (L2) már nem jutott hely a lapkán, a pénzesebbje az alaplaphoz vehetett extraként.

A busz 40 MHz-es volt, amit a processzor megduplázott, azaz két órajelet hajtott végre egy rendszerórajelre - ezt jelentette a DX2, amit az Intel vezetett be. Az Am486 - hasonlóan a korábbi AMD-chipekhez - gyakorlatilag Intel klón volt, és az Intel Socket 3 foglalatú alaplapokba lehetett beszerelni.

Az Am486-os chipek természetesen olcsóbbak voltak inteles versenytársuknál, sőt, egyes esetekben gyorsabbak is. Akkoriban az Intel már nem csak 100 MHz-es, DX4-es (33 MHz x 4) 486-osokat dobott piacra, hanem bemutatta a már szabadalmakkal körülbástyázott, sokkal erősebb Pentium processzorok 90 és 100 MHz-es változatait is, amelyek tönkrevertek bármilyen 486-os procit, majd két évvel később a kvékerek fegyverévé váltak.

Nokia 6210

Pontosan hat évvel ezelőtt, 2000. szeptember 7-én jelentette be a Nokia, hogy nagyobb mennyiségben szállítja 6210-es mobiltelefonját. Ez a készülék végül a finn gyártó egyik legsikeresebb modellje lett, még ma is sokan, nagy megelégedéssel használják. A kétsávos 6210-es nagy előnyeként az azóta feledésbe merült High Speed Circuit Switched Data (HSCSD) vonalkapcsolt adatátviteli technológiát emlegették, mely gyorsabb internetezést tett lehetővé a mobilhálózatokon keresztül.

A telefonból 2001 márciusában Bluetooth vezeték nélküli vezérlővel ellátott változatot is piacra dobtak, melyet a Nokia 6210 Cyber Silver névre keresztelt.

Microsoft Natural Keyboard

Pontosan 12 évvel ezelőtt, 1994. szeptember 7-én számoltak be elsőként híradások arról, hogy a Microsoft útjára indította jellegzetesen "megtört", ergonómikusnak kikiáltott billentyűzetét, a Microsoft Natural Keyboardot. A fejlesztők azért változtattak a hagyományos, egyenes billentyűzet kialakításán, mert a kifelé, természetellenesen tartott kézzel végzett munka csukló- és ínhüvelygyulladást okozhat.

A V-alakú billentyűzetet ezt követően számtalan gyártó lemásolta, azonban ezek a változatok sosem arattak osztatlan sikert a felhasználók körében - ma már szinte kizárólag a Microsoft gyárt ilyen kivitelű billentyűzetet.